Lombtrágyázás

-
Lombtrágyázásnak hívjuk, amikor a zöld lombbal rendelkező növény (ne csak a fáknak, bokroknak a lombjára gondoljunk, a zöldség talaj feletti része is beleértendő a lombozat fogalmába - gondoljunk csak a brokkoli jól látható zöldjére) talaj feletti, leveles részére erre a célra kifejlesztett folyékony oldatot juttatunk. Célja hasonló, mint a gyökér trágyázásának, előnye, hogy ha valamiért a növény a gyökerével nem tud elegendő tápanyagot felvenni a földből, ugyanezt a levélzetén keresztül pótoljuk. Ezzel nem csak a gyökér feladatát segítjük, hanem magának a gyökérnek is jót teszünk.
Gyors segítségnyújtást jelent a növényeknek, sokszor rövid idő alatt szemmel látható javulás érzékelhető.



Az agroinform szerint célszerű az alábbiakat figyelembe venni, ha lombtrágyázni szeretnénk:
  • bár a legtöbb tápanyag pótolható így, a következő elemek esetében a leghatékonyabb ez a módszer: magnézium, nitrogén, foszfor
  • lágy vizet használjunk a bekeveréshez
  • inkább hígabb oldatot keverjünk és azt gyakrabban permetezzük ki, mint ritkán sűrűt
  • az egészséges levélzet tudja csak hatékonyan felszívni a lombtrágyát, ha a növény lombozata betegséggel, vagy kártevővel fertőzőtt, akkor a lombtrágyázás hatékonysága vagy nagyon alacsony, vagy semmilyen
  • a bekeveréshez 18-20 fokos vizet használjunk - hidegebb vízben nem oldódik úgy fel, melegebb vízzel pedig perzselheti a növényt
  • reggel, vagy este permetezzünk
  • a legtöbb lombtrágyát növényvédő szerekkel is lehet keverni. Egyszerre három szernél többet ne keverjünk össze.
     A bekeverés menete: készítsük ki a lágy, 18-20 fokos vizet. Keverjük el benne először a por alakú növényvédő szert, majd a folyékony növényvédő szert, végül pedig a lombtrágyát.
Ezek voltak az általános szabályok. Most jöhet a neheze: milyen szert használjunk. Dönthetünk úgy, hogy nem bio, ekkor könnyebb dolgunk lesz, a kertészeti boltokban ezekből nagyobb a választék. És dönthetünk úgy, hogy legyen bio. Folytatás a következő bejegyzésben, ahol ez utóbbi témát járjuk majd körbe.























Források:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Smaragd tuja még mindig...szabad-e metszeni?

-
Kép
Röviden a válasz, igen, szabad. Hosszabban pedig: metszük, de óvatosan, körültekintően. mikor metszünk : a tuja metszésére a legmegfelelőbb időpont a kora tavasz, még az erőteljes növekedési szakasza előtt. Arra figyeljünk, hogy a napi hőmérséklet ne essen 7-8 fok alá. A növekedési szakasz áprilistól májusig tart, vagyis a metszést ez előtt ejtsük meg. Tavasz után nyáron is megmetszhetjük a tuját, vagyis az évben másodszor, augusztus után azonban már ne, és a nagy kánilula sem alkalmas idő a metszésre. mivel és hogyan : alapszabályként tiszta, éles metszőollót használjunk. Óvatosan végezzük a metszést, figyeljünk arra, hogy ne törjünk le vele ágakat. Ha nagyobb metszést végzünk, átpermetezhetjük a tuját híg, rezes oldattal. mit metszünk : Biztosan észrevetted, hogy a tujád belső részén sokszor találhatóak barnás levelek. Semmi gond, ez mindenkinél így van, az idősebb örökzöld növényekre ugyanis jellemző az, hogy belső leveleik a fényhiány miatt elszáradnak. Ezeket a részeket id
További információk

Kertészeti agyaggolyó vagy agyaggranulátum

-
Mi az az agyaggranulátum? Magas hőfokon kiégetett agyagból készült kis golyók. Mire használható? Növények - általában szobanövények - aljához szórva biztosítja a növény egyenletes vízhez jutását. Kétféleképpen használható: - ültetés előtt a cserép aljára szórunk belőle, amivel védjük a növényt a túlöntözéstől. A golyók, magas nedvszívó képességük segítségével a túl sok vizet egyszerűen felszívják, megakadályozva ezzel, hogy a cserép alján a gyökérzet körül pangó víz alakuljon ki és ezáltal a növény gyökere rothadásnak induljon. A túlöntözésre érzékeny növényeknél ajánlott így használni az agyaggolyókat. - a növény körül a föld felszínét szórjuk be az agyaggranulátummal. Ilyen módon használhatjuk talajtakaróként is, ugyanis a vizet nagyon jól átereszti, így a növény tövébe szórt agyaggolyók sem akadályozzák az öntözést, másrészt csökkentik a víz elpárolgását, így a talaj, és ezzel a növény környezete egyenletesen nedves marad. Nem tartalmaz káros anyagokat? Nem, teljesen te
További információk

Nordmann fenyő

-
Kép
Jellemzői: latin:  Abies nordmanniana másik neve: kaukázusi jegenyefenyő. Normann, vagy normand fenyőnek is hívják a köznyelvben. Helyesen: nordmann, egy finn zoológus neve nyomán (Alexander von Nordmann) a Kaukázusból származik 20-30 méter magasra nő, átmérője 8 méter is lehet ágai enyhén felfelé hajlanak koronája tömött, dús, kúp alakú leveleit megdörzsölve narancsos illatúak kezdetben viszonylag lassan nő Igénye: jól tűri az időjárási szélsőségeket ültetés  Az ültetőgödör legalább háromszor akkora legyen, mint a gyökér körüli földlabda. Miután kivettük a cserépből, kicsit lazítsuk fel a gyökeret és az azt körülvevő földet. Az ültetőgödörbe, ha kell, lapátoljunk vissza annyi földet, hogy a fát belerakva, a gyökere teteje kicsit a földfelszín alá kerüljön. Az ültetésre a legmegfelelőbb idő az április. Ha karácsonyfát ültetünk ki, arra figyeljünk, hogy fagymentes, enyhe idő legyen. A gyökeresedés 2-3 évig eltart. talaj : a meszes talaj kivételével bármilyen talaj jó
További információk