Gyepesítés

-

  • Mikor: legjobb időszak rá a szeptember, esetleg október, ez az időjárás függvénye, fontos, hogy még a téli fagyok beállta előtt megerősödjön a frissen vetett fű. De semmi gond, ha lemaradtunk róla ősszel, tavasszal is neki lehet látni, márciusban, áprilisban fogjunk hozzá, amikor a talaj hőmérséklete már 6 fok fölött van. A fű is jobban fog nőni a tavaszi időjárásban, az időjárás ugyanakkor a gyomoknak is kedvez, ez a hátránya a tavaszi ültetésnek az őszivel szemben.
  • Ültelés előtt: tereprendezés. Töltsük fel a gödröket azon a területen, ahol gyepesíteni szeretnénk, szüntessük meg a talaj egyenetlenségét, mert az a gyep későbbi gondozását is akadályozni fogja.
    Lazítsuk fel a talajt,  kb. 20-30 cm mélyen ássuk és kapáljuk a földet. A nagyobb gyom-gyökereket távolítsuk el.
  • Trágyázás: a talaj fellazítása után szórjunk ki szerves trágyát (komposztált marhatrágya), és alaposan forgassuk be a talajba. Végül pedig gereblyézzük át a területet, törekedjünk arra, hogy minél egyenletesebb legyen a végeredmény.
a cél a dús egyenletes gyep kialakítása
  • Fűültetés: agyagos talaj esetén az előkészített talajra még szórhatunk egy vékonyabb rétegen homokot, ez elősegíti a kiszórt fűmag gyökeresedését. Most jöhet a fűmag tényleges kiszórása. (a fűmagválasztásról itt olvashatsz). Fontos, hogy egyenletesen szórjuk ki, ennek érdekében, a magokat elkeverhetjük homokkal, és így szórjuk a talajra. Ha nagyobb területet füvesítünk, könnyítést jelenthet, ha felosztjuk kisebb parcellákra, 25 négyzetméteres területekre, ekkora terület kb 1 kg fűmagot igényel.
    Ismét jöhet a gereblye és a fűmagokat óvatosan beleegyengetjük a talaj felső rétegébe fél cm mélységben. Ha ez megtörtén, taposódeszkával hengerrel, döngöljük le a talaj tetejét. 
  • Öntözés: ültetés után közvetlenül jó alaposan locsoljuk be a területet. Innentől kezdve addig, amíg az ültetett fű ki nem kel, törekedjünk arra, hogy a talaj ne száradjon ki. Nagyjából 10-14 nap alatt kel ki a frissen ültetett fű, ekkor pótolhatjuk a hiányos kelést (szórjunk fűmagot a kopáran maradt területekre, és öntözzük bőségesen) .
    Fontos tehát, hogy az első két-három hétben ne hagyjuk kiszáradni a talajt. A bokrosodási fázisban viszont, amikor a fű már kinőtt és sűrűsödik, nem kell, hogy minden nap öntözzük, hagyjunk néha pár nap szünetet. Ezzel "edzük" a gyökereket, mivel ilyenkor a gyökerek elkezdik keresni a vizet és ezzel egyre mélyebbre nőnek.
    Öntözésre a reggeli órák a legalkalmasabbak. Jobb a gyepnek, ha 2-3 naponta öntözzük, de akkor sokat, mintha minden nap keveset.
kezdetben fontos a sok öntözés
  • Első fűnyírás: amikor eléri a 10-12 cm-es magasságot, akkor lehet sort keríteni az első fűnyírásra. Az öntözés továbbra is fontos.




Forrás:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Smaragd tuja még mindig...szabad-e metszeni?

-
Kép
Röviden a válasz, igen, szabad. Hosszabban pedig: metszük, de óvatosan, körültekintően. mikor metszünk : a tuja metszésére a legmegfelelőbb időpont a kora tavasz, még az erőteljes növekedési szakasza előtt. Arra figyeljünk, hogy a napi hőmérséklet ne essen 7-8 fok alá. A növekedési szakasz áprilistól májusig tart, vagyis a metszést ez előtt ejtsük meg. Tavasz után nyáron is megmetszhetjük a tuját, vagyis az évben másodszor, augusztus után azonban már ne, és a nagy kánilula sem alkalmas idő a metszésre. mivel és hogyan : alapszabályként tiszta, éles metszőollót használjunk. Óvatosan végezzük a metszést, figyeljünk arra, hogy ne törjünk le vele ágakat. Ha nagyobb metszést végzünk, átpermetezhetjük a tuját híg, rezes oldattal. mit metszünk : Biztosan észrevetted, hogy a tujád belső részén sokszor találhatóak barnás levelek. Semmi gond, ez mindenkinél így van, az idősebb örökzöld növényekre ugyanis jellemző az, hogy belső leveleik a fényhiány miatt elszáradnak. Ezeket a részeket id
További információk

Kertészeti agyaggolyó vagy agyaggranulátum

-
Mi az az agyaggranulátum? Magas hőfokon kiégetett agyagból készült kis golyók. Mire használható? Növények - általában szobanövények - aljához szórva biztosítja a növény egyenletes vízhez jutását. Kétféleképpen használható: - ültetés előtt a cserép aljára szórunk belőle, amivel védjük a növényt a túlöntözéstől. A golyók, magas nedvszívó képességük segítségével a túl sok vizet egyszerűen felszívják, megakadályozva ezzel, hogy a cserép alján a gyökérzet körül pangó víz alakuljon ki és ezáltal a növény gyökere rothadásnak induljon. A túlöntözésre érzékeny növényeknél ajánlott így használni az agyaggolyókat. - a növény körül a föld felszínét szórjuk be az agyaggranulátummal. Ilyen módon használhatjuk talajtakaróként is, ugyanis a vizet nagyon jól átereszti, így a növény tövébe szórt agyaggolyók sem akadályozzák az öntözést, másrészt csökkentik a víz elpárolgását, így a talaj, és ezzel a növény környezete egyenletesen nedves marad. Nem tartalmaz káros anyagokat? Nem, teljesen te
További információk

Nordmann fenyő

-
Kép
Jellemzői: latin:  Abies nordmanniana másik neve: kaukázusi jegenyefenyő. Normann, vagy normand fenyőnek is hívják a köznyelvben. Helyesen: nordmann, egy finn zoológus neve nyomán (Alexander von Nordmann) a Kaukázusból származik 20-30 méter magasra nő, átmérője 8 méter is lehet ágai enyhén felfelé hajlanak koronája tömött, dús, kúp alakú leveleit megdörzsölve narancsos illatúak kezdetben viszonylag lassan nő Igénye: jól tűri az időjárási szélsőségeket ültetés  Az ültetőgödör legalább háromszor akkora legyen, mint a gyökér körüli földlabda. Miután kivettük a cserépből, kicsit lazítsuk fel a gyökeret és az azt körülvevő földet. Az ültetőgödörbe, ha kell, lapátoljunk vissza annyi földet, hogy a fát belerakva, a gyökere teteje kicsit a földfelszín alá kerüljön. Az ültetésre a legmegfelelőbb idő az április. Ha karácsonyfát ültetünk ki, arra figyeljünk, hogy fagymentes, enyhe idő legyen. A gyökeresedés 2-3 évig eltart. talaj : a meszes talaj kivételével bármilyen talaj jó
További információk