Kertünk blogja

Lombtrágyázásnak hívjuk, amikor a zöld lombbal rendelkező növény (ne csak a fáknak, bokroknak a lombjára gondoljunk, a zöldség talaj feletti része is beleértendő a lombozat fogalmába - gondoljunk csak a brokkoli  jól látható zöldjére) talaj feletti, leveles részére erre a célra kifejlesztett folyékony oldatot juttatunk. Célja hasonló, mint a gyökér trágyázásának, előnye, hogy ha valamiért a növény a gyökerével nem tud elegendő tápanyagot felvenni a földből, ugyanezt a levélzetén keresztül pótoljuk. Ezzel nem csak a gyökér feladatát segítjük, hanem magának a gyökérnek is jót teszünk. Gyors segítségnyújtást jelent a növényeknek, sokszor rövid idő alatt szemmel látható javulás érzékelhető. Az agroinform szerint  célszerű az alábbiakat figyelembe venni, ha lombtrágyázni szeretnénk: bár a legtöbb tápanyag pótolható így, a következő elemek esetében a leghatékonyabb ez a módszer: magnézium, nitrogén, foszfor lágy vizet használjunk a bekeveréshez inkább hígabb oldatot keverjün

A blog indítása először öncélú volt. Panelházból kertes házba költöztünk, és bár én magam is kertes házban nőttem fel, méghozzá hatalmas kerttel, sok-sok növénnyel, az évek alatt az a tudás, amit gyerekkoromban szedtem magamra, kicsit megkopott.  Furán hangzik, tudom, de felelősséget éreztem a kertünk növényei iránt. Látszott a kerten, hogy sokat gondozták, jól megválogatták, hogy mit hová ültessenek, az előttünk itt lakók sok energiájukat fordították rá. Nem tehetem meg, hogy elhanyagolom. Ez a kert viszont más, mint ahol felnőttem, rengeteg tuja, dísznövény, sövénynövény. Nem igazán tudtam, mit kell ezekkel kezdeni, ezért elhatároztam, hogy mindnek utánanézek, biztosan nem tart majd sokáig manapság az internet világában... De mégis sokáig tartott, mert az egyik weboldalon ezt írták, a másikon azt, át kellett bogarásznom jónéhányat, mire minden engem érdeklő dolgot megtudtam. Sok idő és energia ment rá, és hogy ez a sok idő és energia ne vesszen kárba, indítottam el ezt a blo

Jellemzői: külön álló fa, vagy bokor formájában jól takaró sövénynövény max. 5-8 méter magasra nő örökzöld télen a levelei néhol barnás árnyalatot vesznek fel, tavasszal újra kizöldül március-áprilisban virágzik, virágai a hajtáscsúcsokon nyílnak kezdetben sűrű lombozatú, ami később ritkásabbá, szellősebbé válik toboztermése körben szarvként kihegyesedő, kékeszöld színű bogyó minden részében olyan illóolajat tartalmaz, ami nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve mérgező ( itt  és  itt  írnak róla)  A jellegzetes bogyók, a keleti tuja termései Igénye: a nyugati társánál némileg igénytelenebb szereti a napfényt, árnyékos helyen a koronája kiritkul öntözzük rendszeresen, mivel a szárazságot nem jól tűri. Télen is néha megöntözhetjük, fagymentes napokon metszése: sövényvágóollóval vagy motoros sövényvágóval. Tavasztól lehet nyírni, amikor már éjjel sem fagy, júliusig. Július után már ne nyírjuk, mert már nem biztos, hogy az új hajtások kellően meg tudnak erősöd

Tettem fel a kérdést én magam is, mikor a minap arra lettem figyelmes, hogy a kertünk egy részét ellepték ezek a nem túl bizalomgerjesztő bogarak. Kicsit megijedtem, mert azon a részen, konkrétan a diófa alatt és környékén mindenhol ilyenek mászkáltak. Ahogy jobban megnéztem a diófát, láttam, hogy ott is, jó néhány levélen jelen vannak ezek a bogarak. Tehát a diófát megszállta valami. Egyből el is kezdtem utánanézni, de semmi használhatót nem találtam diófabogár és hasonlók címen. És amikor meg felfedeztem, hogy még egy katicához hasonló, de mégsem katica másik bogár is mindenhol ott van... kép forrása:  http://www.termeszettar.hu/anyagok/katica/kati.htm ... neki is álltam a csalánlevéltea készítésének, hogy azért valamit mégiscsak tegyek.  Bár a csalánlevéltea mindig jól jön egy kertben, ebben az esetben mégsem volt sürgető a kert minél előbbi kezelésbe vétele, mert szerencsére a következő napon a diófa közelében találkoztam egy ilyennel is: kép forrása:  http://www